Posztkvantum-kriptográfia: a 2026-os, 2030-as és 2035-ös határidők, és mi ezekből kötelező

Miért rögzítettek most a határidők

2024 augusztusa óta léteznek szabványosított posztkvantum-algoritmusok. Az amerikai szabványügyi intézet, a NIST akkor tette közzé a kulcsmegállapodásra szolgáló ML-KEM-et, valamint az aláírásokra szolgáló ML-DSA-t és SLH-DSA-t FIPS 203, 204 és 205 néven. Azóta a „Várunk a szabványokra” már nem ok arra, hogy kivárjunk az átállással.

Időközben határidők is születtek. 2025 júniusában az EU tagállamai az Európai Bizottság támogatásával közös ütemtervet tettek közzé az átállásról. Uniós ütemterv A német Szövetségi Információbiztonsági Hivatal (BSI) 2026 januárjában migrációs határidőkkel egészítette ki TR-02102-1 műszaki irányelvét. BSI TR-02102-1 2026. október 12-én pedig a BMI (Szövetségi Belügyminisztérium), a BMDS (Szövetségi Digitális és Államkorszerűsítési Minisztérium) és a BSI közös iránymutatást adott ki, amely Németországra nézve átveszi az uniós határidőket. BSI

Ez a cikk elhelyezi a dokumentumok határidőit. Közben elválasztja azt, ami ajánlás, attól, ahol az ajánlásból kötelezettség lesz. Ez a különbségtétel sok összefoglalóban elsikkad.

A határidők áttekintése

2026 vége: leltár, felelősség és terv

Az első határidő nem a technikát, hanem a szervezetet érinti. Az uniós ütemterv 2026 végére többek között ezeket az első lépéseket nevezi meg: az érintettek bevonása, a kriptográfiai eszközök érett kezelésének kiépítése, a függőségek feltérképezése, a kvantumkockázat elemzése, az ellátási lánc bevonása, valamint ütemezési és megvalósítási terv készítése. A magas és közepes kockázatú felhasználási esetekre vonatkozó kísérleti projekteknek addigra el kell indulniuk. Uniós ütemterv, PDF

A nemzeti iránymutatás Németországra nézve konkrétabb. 2026 végéig le kell zárulnia az előkészítési és tervezési szakasznak, amelyet az iránymutatás „PQC-Readiness”-nek nevez. Minden szervezetnek ki kell jelölnie legalább egy felelős egységet, amely irányítja a megvalósítási tervet, a prioritásokat és az előrehaladást, és ehhez elegendő személyi és pénzügyi erőforrást kell biztosítania. Iránymutatás, PDF

A leltárhoz az iránymutatás az IT-Grundschutz (a BSI alapszintű biztonsági módszertana) Krypto-Kataster nevű követelményére utal, vagyis a használt kriptográfiai eljárások nyilvántartására: ez a CON.1 Kryptokonzept (kriptográfiai koncepció) modul CON.1.A19 követelménye. Leltározó eszközök, kódtárak szkennelése és egy Cryptographic Bill of Materials (CBOM), például a CycloneDX szabvány szerint, segíthetnek ebben. A leltár első változatának 2026 végéig el kell készülnie. Ehhez tartozik a belső és külső függőségek áttekintése is. Az iránymutatás példája: a kártyaolvasónak és a kártyának egyaránt ismernie kell a kvantumbiztos algoritmusokat, különben a kettő közötti kapcsolat nem kvantumbiztos.

2030 vége: mi számít magas kockázatú felhasználási esetnek

A legfontosabb határidő 2030 vége. Addigra át kell állítani a magas kvantumkockázatú felhasználási eseteket. Az uniós ütemterv ezt egyértelműen fogalmazza meg: ezeknél a felhasználási eseteknél a sebezhető nyilvános kulcsú algoritmusokat 2030 vége után már nem szabad önmagukban használni. A közepes kockázatú felhasználási esetekre ugyanez 2035 vége után érvényes.

Azt, hogy mit jelent a „magas kockázat”, minden szervezet maga határozza meg. Az ütemterv ehhez módszert és néhány ökölszabályt ad. Egy felhasználási eset kvantumkockázata három tényezőtől függ:

• mennyire sebezhető a használt kriptográfia,
• milyen kár keletkezik, ha feltörik,
• mennyi ideig tart és mennyire munkaigényes az átállás a posztkvantum-kriptográfiára.

Az ütemterv két ökölszabálya különösen gyakorlatias. Először: ha az adatoknak legalább tíz évig bizalmasnak kell maradniuk, és egy támadásnak tíz év elteltével is jelentős következményei lennének, a kockázat magas. Az ilyen adatokat a támadók már ma lehallgathatják és tárolhatják, hogy később visszafejtsék őket („Store now, decrypt later”). Másodszor: ha az átállás nyolc évnél tovább tart, és egy támadás következményei súlyosak lennének, a kockázat szintén magas. Az ütemterv példaként a szoftverfrissítések védelmét említi.

Ebből következik a 2030-ra vonatkozó második követelmény: a kvantumbiztos szoftver- és firmware-frissítéseknek alapértelmezetten bekapcsolva kell lenniük. A 2030-on túli várható élettartammal piacra kerülő termékeket posztkvantum-algoritmusokra frissíthetővé kell tenni. Magának a frissítési mechanizmusnak ehhez posztkvantum-aláírásokat kell használnia.

A BSI a TR-02102-1-ben ugyanezt a határidőt szabja meg a nagyon magas védelmi igényű alkalmazásokra: ezek átállításának a kvantumbiztos algoritmusokra 2030 végéig meg kell történnie.

2031 vége és 2035: mit ajánl a BSI TR-02102-1

A 2026. január 23-i, 2026-01-es változatú TR-02102-1 a BSI központi ajánlása a kriptográfiai algoritmusokról és kulcshosszakról. Megkülönbözteti a kulcsmegállapodást és az aláírásokat. BSI TR-02102-1, PDF

Kulcsmegállapodás. A klasszikus algoritmusokat, például az RSA-t vagy az elliptikus görbéken alapuló Diffie–Hellmant a BSI önmagukban csak 2031 végéig ajánlja. Ezt követően csak kvantumbiztos KEM-algoritmussal együtt szabad őket használni. Az ok a „Store now, decrypt later”: a lehallgatott adatok veszélybe kerülnek, amint létezik egy kellően nagy teljesítményű kvantumszámítógép, még ha a lehallgatás évekkel korábban történt is.

Aláírások. Itt más a helyzet. Egy klasszikus aláírás megbízható marad mindaddig, amíg nem létezik kriptográfiailag releváns kvantumszámítógép. A BSI ezért követi az uniós ütemtervet, és a jelenlegi állás szerint a klasszikus aláírási algoritmusokat várhatóan 2035 végéig ajánlja. Az irányelv ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy éppen a PKI-n belüli aláírásoknál hosszú migrációs időkkel kell számolni.

Hibrid megoldás csere helyett. A BSI azt ajánlja, hogy a posztkvantum-algoritmusokat hibrid módon, vagyis egy klasszikus algoritmussal kombinálva használják. Ha a két algoritmus közül az egyik elbukik, a másik továbbra is véd. A nemzeti iránymutatás átveszi ezt az ajánlást.

2035: NIST IR 8547 és a nemzetközi keret

Az Egyesült Államokban a NIST 2024 novemberében a NIST IR 8547 tervezetével ütemtervet javasolt a klasszikus nyilvános kulcsú algoritmusok kivezetésére. NIST IR 8547 A 112 bites biztonsági szintű algoritmusok, köztük az RSA-2048, 2030 után „deprecated” minősítést kapnának. 2035 után az RSA, az ECDSA, az EdDSA és a klasszikus Diffie–Hellman minden biztonsági szinten „disallowed” lenne.

Két megszorítás fontos. A dokumentum a mai napig tervezet (Initial Public Draft). A „deprecated” pedig a NIST-nél nem jelent tilalmat: egy algoritmus továbbra is használható, ha a szervezet tudatosan vállalja a kockázatot. Véglegesen csak „disallowed” minősítéssel kerül kizárásra.

Az uniós ütemterv szándékosan igazította a 2035-ös évet ehhez az ütemtervhez. Hivatkozik a NIST IR 8547-re, a National Security Memorandum 10 amerikai céljára, hogy 2035-ig a lehető legtöbb kvantumkockázatot megszüntessék, valamint a brit nemzeti kiberbiztonsági központ, az NCSC ütemtervére, amely szintén 2035-öt jelöli meg célként. A nemzetközileg működő vállalatoknak ez jó hír: a nagy ütemtervek nem mondanak ellent egymásnak.

Mi ebből kötelező, és mi ajánlás

A legtöbb összefoglaló „deadline”-okról beszél. Jogilag azonban az uniós ütemterv és a nemzeti iránymutatás határidői ajánlások. Az iránymutatás ezt maga is kimondja: a határidők „sürgős ajánlások a cselekvés akut kényszere miatt”. Ahhoz, hogy kötelezővé váljanak, az IT-Planungsratnak (a német szövetségi kormány és a tartományok közös informatikai tervezési tanácsának) és az UP KRITIS-nek (a kritikus infrastruktúrák védelmét szolgáló német köz- és magánszféra közötti partnerségnek) 2026 végéig lehetőleg kötelező erővel el kell fogadnia őket.

Ma elsősorban három dolog kötelező:

• Minősített adatok (Verschlusssachen). A minősített adatok kezelésére engedélyezett (VS) informatikai biztonsági termékekre a BSI kötelező határidőket állapított meg, hogy a minősített adatok területe 2030-ig átálljon.
• NIS2 Németországban. A fontos és alapvető szervezetek a BSI-Gesetz (BSIG, a BSI-ről és az informatikai biztonságról szóló német törvény) 30. §-a szerint kötelesek a kriptográfia terén a technika állásának megfelelni. Az iránymutatás ehhez kifejezetten a TR-02102-t nevezi meg mércéként. Aki megalapozott kockázati döntés nélkül figyelmen kívül hagyja a TR-02102 ajánlásait, kétség esetén nehezen fogja tudni igazolni, hogy megfelel a technika állásának.
• Ágazati szabályok. A DORA IKT-kockázatkezelésről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusa (az (EU) 2024/1774 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikke) előírja a pénzügyi szervezeteknek, hogy a titkosításról és a kriptográfiai kontrollokról szóló szabályzatukban rendelkezzenek arról, hogy a kriptográfiai technológiát a kriptoanalízis fejlődése esetén frissítik vagy lecserélik. A PCI DSS 4.0.1 a 12.3.3 követelménnyel 2025. március 31. óta megköveteli a használt rejtjelkészletek (cipher suite-ok) és protokollok dokumentált, legalább évente felülvizsgált áttekintését, valamint egy stratégiát az előre látható sebezhetőségekre. Rögzített posztkvantum-határidőt egyik sem ír elő. A kvantumszámítógép azonban éppen az a fajta fejlemény, amelyre ezeknek reagálniuk kell.

Mindkét dokumentum, az uniós ütemterv és az iránymutatás is, ugyanazt a mondatot tartalmazza arra az esetre, ha egy határidőt nem lehet tartani: ekkor az egyedi kockázatot kell értékelni. Ez nem kiskapu, hanem dokumentálási kötelezettség. Aki elmulasztja a 2030-at, annak meg kell tudnia indokolni, miért, és milyen kompenzáló intézkedésekkel.

Mit jelent az idővonal a tervezés szempontjából

Az uniós ütemterv határidőit az átállás időtartamával is indokolja. Könnyen öt-tíz évig is eltarthat, amíg minden releváns rendszer teljesen átáll. Az iránymutatás korábbi kriptográfiai átállásokra utal, amelyek szintén évekig tartottak.

Hogy mennyire felkészültek a vállalatok, azt a KPMG által a BSI megbízásából 2023-ban végzett piaci felmérés mutatja: a résztvevők közel 90 százaléka úgy becsülte, hogy nem tud időben szembenézni a kvantumszámítógépek jelentette kriptográfiai fenyegetésekkel. A BSI piaci felmérése

A számítás egyszerű. Akinek 2030 végéig át kell állítania a magas kockázatú felhasználási eseteket, és ehhez öt évre van szüksége, annak 2025-ben kellett volna elkezdenie. Mindenki másra ez érvényes: a leltárra, felelősségre és tervre vonatkozó 2026 végi határidő az első, amelyet reálisan még tartani lehet. Ez pedig elsősorban munkába kerül, beruházást alig igényel.

Az uniós ütemterv és az iránymutatás ugyanakkor a másik végletre is figyelmeztet. Az ütemtervnek el kell kerülnie egy kaotikus átállást, amely elégtelenül tesztelt megoldásokkal új sebezhetőségeket teremt. A gyors, teljes csere tehát nem cél. Prioritásokon alapuló, tesztelt és dokumentált átállásra van szükség.

Amit a Secaninál ebből leszűrünk

Az iránymutatás előírja, hogy a kvantumkockázatot be kell építeni a szokásos kockázatkezelésbe, és ott kell rögzíteni a kezelés határidőit. Egy IBIR esetében ez azt jelenti: a kvantumkockázat nem válik a nyilvántartás melletti külön projektté, hanem olyan kockázat lesz, mint a többi, összekapcsolva az érintett eszközökkel, alkalmazásokkal és beszállítókkal, egy felelős személlyel és egy határidővel. Így nyomon követhető marad, mely felhasználási eseteket soroltak magas kockázatúba, miért, és mikorra kell átállítani őket.

Arról, hogyan vezesse a kockázatokat úgy, hogy döntések szülessenek belőlük, az Építsen olyan kockázati nyilvántartást, amely döntéseket változtat meg című cikkünkben írunk. Hogy a titkosítást és a kulcskezelést összességében hogyan kell ellenőrizni, a Titkosítás és kulcskezelés: ellenőrizze a védelmi láncot című cikkben olvashatja. Hogy mit mond a kutatás arról az időpontról, amikor egy kvantumszámítógép feltörheti az RSA-t, a Mikor jön el a Q-Day? Mit mutat a 2025-ös és 2026-os kutatás című cikkben foglaljuk össze.

Összegzés

A posztkvantum-migráció határidői rögzítettek, és az EU, Németország, az USA és az Egyesült Királyság nagy ütemtervei összhangban vannak: 2026 végéig leltár és terv, 2030 végéig a magas kockázatú felhasználási esetek, 2035-ig a többi. Kötelezőek egyelőre főként a minősített adatok esetében. A németországi NIS2-szervezetek számára a BSIG 30. §-a szerinti technika állásán keresztül gyakorlatilag mércévé válnak. Aki ma kezd hozzá, ne a technikával induljon, hanem egy felelős egységgel, egy leltárral és a saját felhasználási esetek megalapozott besorolásával.

Források

• A Coordinated Implementation Roadmap for the Transition to Post-Quantum Cryptography (a NIS Cooperation Group EU PQC Workstreamje, Part 1, 1.1-es változat, 2025. június 11., közzétéve 2025. június 23-án)
• Nationale Umsetzung der EU-Roadmap zur Umstellung auf Post-Quanten-Kryptografie (a BMDS, a BMI és a BSI közös iránymutatása, közzétéve 2026. október 12-én)
• Umstellung auf Post-Quanten-Kryptografie: Leitlinie zur nationalen Umsetzung der EU-Roadmap veröffentlicht (BSI, sajtóközlemény, 2026. október 12.)
• BSI TR-02102-1: Kryptographische Verfahren: Empfehlungen und Schlüssellängen (2026-01-es változat, 2026. január 23.)
• NIST IR 8547: Transition to Post-Quantum Cryptography Standards (Initial Public Draft, 2024. november 12.)
• Marktumfrage Kryptografie und Quantencomputing (KPMG a BSI megbízásából, 2023. április)