Mikor jön el a Q-Day? Mit mutat a 2025-ös és 2026-os kutatás

Mit értünk Q-Day alatt

A „Q-Day” azt a napot jelöli, amikor egy kvantumszámítógép képes feltörni a ma elterjedt nyilvános kulcsú kriptográfiát. Elsősorban az RSA-ról és az elliptikus görbéken alapuló algoritmusokról van szó, amelyekre a TLS, a VPN-ek, a kódaláírás, a PKI-k és a digitális identitások épülnek. A szakemberek kriptográfiailag releváns kvantumszámítógépről, röviden CRQC-ről beszélnek.

Hogy egy ilyen gép feltörhetné ezeket az algoritmusokat, 1994 óta ismert, amikor Peter Shor közzétette a megfelelő kvantumalgoritmusokat. Nyitott kérdés, mikor lehet olyan gépet építeni, amely elég nagy és elég kevés hibával működik. Ebben a kérdésben a kutatás 2025-ben és 2026-ban jelentősen előrelépett. Ez a cikk összefoglalja a legfontosabb munkákat, és elhelyezi, mit bizonyítanak és mit nem.

Előbb egy fogalom: a mai kvantumszámítógépek fizikai qubitekkel dolgoznak, amelyek hibákra hajlamosak. A kvantumhiba-javítás sok fizikai qubitet egy stabilabb logikai qubitté fog össze. Az erőforrásbecslések ezért általában mindkét számot megadják. Abban a kérdésben, hogy milyen messze van még a hardver, a fizikai qubitek száma számít.

Mit várnak a szakemberek: a Quantum Threat Timeline Report

A legismertebb hosszú távú felmérés a Global Risk Institute Quantum Threat Timeline Reportja. Ehhez az evolutionQ két munkatársa, Michele Mosca és Marco Piani minden évben megkérdezi a kutatás és az ipar szakembereit. A 2026. március 9-i keltezésű hetedik kiadás 26 szakember válaszain alapul. Global Risk Institute

Az eredmény: a válaszadók egy kriptográfiailag releváns kvantumszámítógépet a következő tíz évben „egészen lehetségesnek” tartanak, 28–49 százalékos valószínűséggel. 15 éven belül „valószínűnek” tartják, 51–70 százalékkal. A jelentéssorozat az ilyen gépet olyan gépként határozza meg, amely 24 órán belül képes feltörni az RSA-2048-at.

Egy 26 fős felmérés nem mérés. Értéke az idősorban rejlik: ugyanazt a kérdést évek óta felteszik, és a becslések kiadásról kiadásra korábbra tolódtak.

Mit vár a BSI

A német Szövetségi Információbiztonsági Hivatal (BSI) 2017 óta saját tanulmányban értékelteti a kvantumszámítógépek fejlettségi szintjét, legutóbb 2025-ben frissítve. A posztkvantum-migrációról szóló német nemzeti iránymutatás így foglalja össze az eredményt: valószínű, hogy egy ilyen kvantumszámítógép legfeljebb 15 éven belül megvalósítható lesz, vagyis 2040-ig vagy korábban. A kvantumhiba-javítás alapfeltevéseit 2024-ben teljes mértékben igazolták, a további előrelépések pedig jelentősen lerövidíthetik ezt az időszakot. Iránymutatás, PDF

A kiemelt biztonsági területen a német szövetségi kormány óvatosabb. Ott azzal a hipotézissel dolgozik, hogy kriptográfiailag releváns kvantumszámítógépek a 2030-as évek elején rendelkezésre állnak. Az iránymutatás ehhez a Bundestag egy 2025. februári parlamenti dokumentumát idézi.

A BSI és a szakemberek becslései így közel állnak egymáshoz: holnap nem lesz áttörés, de a ma tervezett rendszerek élettartamán belül reális lehetőség.

Csökkennek a hardverbecslések

Elsősorban azok a becslések változtak, hogy mekkorának kellene lennie egy kvantumszámítógépnek egy támadáshoz. Ebben 2025-ből és 2026-ból három munka áll a középpontban.

RSA-2048 kevesebb mint egymillió qubittel. 2025 májusában Craig Gidney (Google Quantum AI) úgy becsülte, hogy egy kevesebb mint egymillió zajos qubittel rendelkező kvantumszámítógép kevesebb mint egy hét alatt faktorizálhatna egy 2048 bites RSA-számot. arXiv:2505.15917 2019-ben Martin Ekerå-val közös becslése még 20 millió qubit volt. arXiv:1905.09749 A hardverfeltevések közben változatlanok maradtak: négyzetrács, csak a szomszédok közötti kapcsolatokkal, kapunként 0,1 százalékos hibaarány és egy mikroszekundumos hibajavítási ciklus. A megtakarítás jobb algoritmusokból és hatékonyabb hibajavításból származik, nem jobb hardverből. Az ára a hosszabb futásidő.

RSA-2048 körülbelül 100 000 qubittel. 2026 februárjában az ausztrál Iceberg Quantum bemutatta a „Pinnacle” architektúrát. Ez az eddig szokásos hibajavítást úgynevezett qLDPC-kódokkal váltja fel. Ugyanazon hibaarány- és órajel-feltevések mellett az Iceberg körülbelül 98 000 fizikai qubitet becsül nagyjából egy hónapos futásidővel, vagy körülbelül 471 000 qubitet nagyjából egy napra. arXiv:2602.11457 Az architektúrát eddig csak szimulációkban vizsgálták. Egymástól távol eső qubitek közötti kapcsolatokat és nagyon gyors hibadekódolást igényel, és ezek egyikét sem mutatták még be ilyen nagyságrendben.

Elliptikus görbék percek alatt. 2026 március végén a Google Quantum AI az Ethereum Foundation és a Stanford University kutatóival közösen erőforrásbecsléseket tett közzé azokra a 256 bites görbékre, amelyek többek között a Bitcoint és az Ethereumot védik. Két optimalizált áramkör beéri kevesebb mint 1200 logikai qubittel és kevesebb mint 90 millió Toffoli-kapuval, illetve kevesebb mint 1450 logikai qubittel és kevesebb mint 70 millió Toffoli-kapuval. Szupravezető hardveren, 0,1 százalékos hibaaránnyal ez kevesebb mint 500 000 fizikai qubitnek és néhány perces futásidőnek felel meg. A Google ezt az eddigi legjobb becsléshez képest nagyjából hússzoros csökkenésnek tekinti. Google Research, arXiv:2603.28846

Figyelemre méltó az is, ahogyan a Google publikált. Magukat az áramköröket nem tették közzé, hogy ne adjanak útmutatót a támadóknak. Ehelyett egy nulla ismeretű bizonyítás igazolja, hogy a becslések helytállóak. A vállalatok számára ez jelzés: a kutatás ma már maga is biztonsági szempontból relevánsként kezeli a témát.

Amit a számok nem mondanak

Bármilyen lenyűgöző is a görbe, a munkáknak egyértelmű korlátai vannak.

• A gép nem létezik. A Google Willow chipje a 2024. decemberi bemutatásakor 105 qubittel rendelkezett, és a kritikus küszöb alatti hibajavítást mutatott be. Google A hardver messze van attól, hogy több százezer qubit napokon vagy heteken át hibajavítással számoljon.
• A feltevések optimisták, de nem egzotikusak. Az összes említett becslés 0,1 százalékos hibaarányt és mikroszekundumos nagyságrendű órajelidőket feltételez. Egyes platformok ma elérnek ilyen értékeket, de nem ekkora méretben és nem tartósan.
• A legtöbb munka preprint. Ezeket még nem lektorálták. Az Iceberg esetében ráadásul az eredmények csak szimulációkból származnak.
• Az előrelépés az algoritmusokból jön. Ez egyben a nyugtalanító oldal. Az elmúlt évek minden csökkenése jobb matematikából és jobb hibajavításból származott. Az ilyen előrelépéseket nehéz előre jelezni, és hirtelen is bekövetkezhetnek.

Aki ebből pontos dátumot vezet le, többet olvas bele a munkákba, mint amennyit azok alátámasztanak. A megalapozott állítás más: a küszöb hét év alatt több mint egy nagyságrenddel csökkent anélkül, hogy a hardverfeltevések megváltoztak volna.

Miért nem ok a bizonytalanság a várakozásra

A tervezéshez egy egyszerű megfontolás segít, amely Michele Moscától származik. Három időtartamot kell összevetni:

• mennyi ideig kell az adatoknak bizalmasnak maradniuk,
• mennyi ideig tart az átállás a posztkvantum-kriptográfiára,
• mennyi idő telik el egy kriptográfiailag releváns kvantumszámítógép megjelenéséig.

Ha az első kettő összege nagyobb a harmadik időtartamnál, az átállás túl későn jön. A ma lehallgatott és tárolt adatok ekkor később visszafejthetők („Store now, decrypt later”).

A posztkvantum-migrációról szóló uniós ütemterv pontosan erre épül. Magas kockázatúnak minősíti azokat a felhasználási eseteket, amelyekben az adatoknak legalább tíz évig bizalmasnak kell maradniuk, és a teljes átállás időtartamát öt-tíz évre becsüli. Uniós ütemterv, PDF Még aki csak 2040-re várja a Q-Dayt, az is tíz év bizalmassággal és öt év átállással legkésőbb 2025-ös kezdésre jut.

Az aláírásoknál kisebb a nyomás, mert egy aláírásnak csak addig kell kitartania, amíg a kvantumszámítógép meg nem jelenik. Ott viszont a leghosszabbak az átállási idők: a PKI-kat, a firmware-frissítéseket és a hosszú élettartamú eszközöket nem lehet egy év alatt átépíteni. Ezért írja elő az uniós ütemterv, hogy a szoftver- és firmware-frissítéseket 2030-ig alapértelmezetten kvantumbiztos módon kell aláírni.

Összegzés

A kutatás nem ad dátumot a Q-Dayre, de világos irányt mutat. A szakemberek egy kriptográfiailag releváns kvantumszámítógépet tíz éven belül egészen lehetségesnek tartanak, a BSI 2040-ig valószínűnek tartja, a becsült hardverigény pedig 2025-ben és 2026-ban erősen csökkent. A vállalatok számára a pontos évszám amúgy sem a döntő kérdés. Az a döntő, hogy a saját adatoknak tovább kell-e bizalmasnak maradniuk, mint amennyi időt az átállás hagy. Hogy a hatóságok milyen határidőket vezetnek le ebből, és mi ezekből kötelező, a Posztkvantum-kriptográfia: a 2026-os, 2030-as és 2035-ös határidők, és mi ezekből kötelező című cikkben olvashatja.

Források

• Quantum Threat Timeline Report 2025 (Michele Mosca, Marco Piani, Global Risk Institute, 2026. március 9.)
• Nationale Umsetzung der EU-Roadmap zur Umstellung auf Post-Quanten-Kryptografie (a BMDS, a BMI és a BSI közös iránymutatása, 2026. október 12.)
• How to factor 2048 bit RSA integers with less than a million noisy qubits (Craig Gidney, arXiv, 2025. május 21.)
• How to factor 2048 bit RSA integers in 8 hours using 20 million noisy qubits (Craig Gidney, Martin Ekerå, arXiv 2019, megjelent a Quantum folyóiratban 2021-ben)
• The Pinnacle Architecture: Reducing the cost of breaking RSA-2048 to 100 000 physical qubits using quantum LDPC codes (Iceberg Quantum, arXiv, 2026. február)
• Securing Elliptic Curve Cryptocurrencies against Quantum Vulnerabilities: Resource Estimates and Mitigations (Babbush, Zalcman, Gidney és mások, arXiv, 2026. március 30.)
• Safeguarding cryptocurrency by disclosing quantum vulnerabilities responsibly (Google Research, 2026. március 31.)
• Meet Willow, our state-of-the-art quantum chip (Google, 2024. december 9.)
• A Coordinated Implementation Roadmap for the Transition to Post-Quantum Cryptography (a NIS Cooperation Group EU PQC Workstreamje, 2025. június)